Drága Aprajafalvánk!:)

Számomra is felfoghatatlan, hogy már olyan nagyok vagytok, hogy nem is foglalkozik senki azzal, hogy hány cm lehet vajon a hosszotok, sokkal lényegesebb, hogy ki hány kg! Az ultrahang szerint:

- Lóri: 1116 g,

- Patrik: 1059 g,

- Bence: 1224 g.

Csak viszonyítás képpen írom, hogy a szakirodalom szerint 1 baba esetén a mi korunknak megfelelő súly 1000-1200 g. Tehát ez nagyjából annyit jelent, hogy pontosan akkorák vagytok, mintha egyedül lennétek, vagyis olyan NAGYOK:)))

És olyan ficánkolók, hogy az ultrahangon is 3-szor szaltóztatok magatok körül mire megtudták mérni amit kellett:)) Bence... hát te pedig, mint legnagyobb.. Tényleg igazi bohóc vagy:D Én már megmondtam anélkül is, hogy közel 6 hete volt ilyen jellegű ultrahang, hogy amit te művelsz bent, az alapján pont olyan leszel mint az apukád:D Lóri és Patrik pedig ismételten elbizonytalanítottátok a vizsgálót, hogy most akkor ti vajon egypetéjűek vagytok vagy sem? Ez még mindig téma és úgy gondolom, hogy amíg meg nem születtek az is marad!:))

Az elmúlt 1 hét a kilóméternyi hosszú listámon szereplő tételek beszerzésével járt, hiszen karácsonyra én már úgy szeretnék itthon lenni, hogy MINDEN készen áll arra, ha esetleg rohanni kell (kiemelve, hogy ESETLEG, mert tudom, hogy nem lesz semmi gond, hisz ennyire jól nem sokan érezhetik bent magukat:D ) vagy mire január első hetében bevonulok és elfoglalom a másik otthonom a kórház keretein belül, akkor már itthon minden rendben, szépen várjon majd ha hazajövünk.

Elkészült az ágyikótok is, hétvégén foglalja el méltó helyét, végre meglett a pelenkázónk is és ezen kívül még nagyjából 3 fizetésnyi mennyiségű egyéb "kütyü" ami kell, hogy csak az indulásnál tudjunk boldogulni:D Én még mielőtt megtudtam volna a méreteiteket teljesen abban a hitben voltam, hogy a koraszülött pelenka is nagy lesz  rátok (0-2,5 kgig), és mindent felkutattam azért, hogy kapjak ilyet, mert nem olyan egyszerrrűűű:D De ezek után megkérdőjelezem, hogy valóban szükség lesz-e erre a méretre...?!:D:D

Tegnap elmentem a gyerekorvoshoz és azon túl, hogy kiejtettem, hogy hányan vagyunk és az egész rendelő örömsikongásba közölte, hogy már hallottak rólunk és nagyon várták a bejelentkezésem, meg kellett állapítanom, hogy nagyon jó helyen leszünk (amíg persze fel nem épül a Komaság rezidenciánk és el nem költözünk...:D ). Mindenki hihetetlenül kedves és aranyos és a rám fordított kiemelt figyelemmel pedig határozottan meggyőztek:))) És ezzel a lendülettel beszereztem az utolsó pecsétet is a kiskönyvembe ahhoz, hogy igazolni tudjam, hogy mindent végig csináltam és jogosultak leszünk a dolgokra. Ez is hihetetlen. Már itt tartunk. A végén. Áááá, nem bírom felfogni.

Annyira nem bírom felfogni, hogy ahogy közeledik a nap, egyre jobban pánikolok és zakatol az agyam és belegondolok abba, hogy vajon milyen szituációk lesznek és mi lesz?!?!?! És mint friss anyuka, nyilván foglamam sincs semmiről és sikerült jól bele is betegednem ezekbe a gondolataimba:D Levegőt már nem nagyon kapok 2 napja és újból instabillá vált a gyomrom, na de majd összeszedem magam. Azaz megpróbálom:D