A napokban felemésztett a tudat, hogy döntéseket kell hozni a fiaim életével kapcsolatban és ez ISZONYATOSAN nehéz. És még nem is beszélhetünk nagy kérdésekről, egyszerűen csak a babáknál állandó téma: hasfájás és a kaki.

És ilyenkor jön a google, ami mindent megmond, majd jön az orvos akinek tuti teljesen más álláspontja van, majd jönnek a közvélemények, amik egy harmadik verziót vázolnak fel, majd meghallgatod a hozzád közelállók véleményét, ami részben ilyen, részben olyan és akkor ott találod magad 9 tűz között és a fejed felett a véres kard: DÖNTENI KELL. És rajtunk múlik, hogy mennyire fog fájni vagy 

nem fájni a hasa, hányszor lesz kaki vagy nem lesz és a döntés amit meghozol az helyes-e vagy sem. Lehet-e egyáltalán helyes valami?! Majd ha döntöttél, akkor szállj szembe azokkal akik szerint szarul döntöttél, mert biztos, hogy lesznek csípős megjegyzések és ha hibázol, akkor BANG, technikai KO - ha még nem lennél elég padlón a döntések súlyától.

Hihetetlen nehéz döntéseket hozni, megtalálni az arany középutat, tudni kiszűrni a rengeteg féle véleményből azt amire szükséged van. És VÁLLALNI MINDEZÉRT A FELELŐSSÉGET. Ilyenkor mindig azt érzem, mintha jönne egy kis hang, hogy "Üdv a szülők világában!":)

Drága Patrik!

Ma van a névnapod és hihetetlenül boldogok vagyunk, hogy szülőként megélhetjük, hogy először az életünkben az egyik fiunk névnapát ünnepeljük! Számtalan ember gratulált ma neked és remélem egyszer, évek múlva ha visszaolvasod ezt a blogot, akkor örömmel tölt majd el!:) Végtelen türelmed van és végtelenül nyugodt vagy, kivéve, ha kaja idő van! Vagy ha hason találod magad, mert egyébként te háton imádsz feküdni:))

Drága Fiaim!

Hihetetlen szépen gyarapodtok, már mindenki elérte a 3,5 kg-ot! Holnap lesz 2 hónapja, hogy a világra jöttetek és azóta repül az idő veletek. Sokszor nagyon kemény ahogy egymást buzdítva sírva fakadtok, de mindent kárpótol amikor a nyakunkba borulva szuszogtok vagy éppen telibe hánytok a tápszerrel:)) Imádjuk a csodaszép popsitokat törölgetni, hiszen számunkra még az is illatos akkor is, ha amúgy ésszel tudván nem az!:))) Egyre több kinőtt ruhátok van, már elértétek az 50 cm-t! Lassan eljutunk az újszülött ruhaméretig, még 6 cm!:))

Drága Bence!

Türelmetlenségednél már csak a fizikumod erősebb. Amint kinyílik a szemed, nem számít milyen napszak van vagy vannak-e tesóid akiket szintén el kell látni, neked azonnal meg kell kapnod amit kitalálsz:)) Persze sokat harcolunk a pelenkázón, hiszen állandóan jár a kezed-lábad és nem is akármilyen erővel!!! Lassan ketten fogunk kelleni melléd, hogy átpelenkázzunk!!:))

Drága Lórika!

Annak ellenére, hogy te voltál a legkisebb, sokszor kenterbe vered a tesókat. Örök mosolyod mindig mosolyt csal mindenki arcára és elolvadunk a gyönyörtől! Kilóban és cm-ben is pontosan fej-fej mellett haladsz a többiekkel, cseppet sincs nyoma annak, hogy te lennél a "kicsi". Imádsz a tesókkal "beszélgetni", igazi kis kapocsként tartod össze a csapatot:)

Megvolt az első sétánk is!!! Március 15-én úgy döntöttünk, hogy babakocsikra fel! Úgy néztunk ki mint egy kisebb bölcsi ami útra kelt:))) De nagyon jó érzés volt büszkén végigtolni titeket először a civilizációban és megmutatni nektek milyen is a nagyvárosban sétálni! Imádtátok!:))

A hétköznapjainkban pedig próbálunk non-stop helyt állni. Legkeményebbek az éjszakák, amikor kelünk mint a zombik és megyünk csukott szemmel, átesünk a légzésfigyelők kábelein, a nappaliban a pihenőszékeken, majd a nyakatokba borítjuk a tápszert miközben bebóbiskolva sokszor arra riadunk fel etetés közben, hogy ti is bealudtatok velünk együtt. Majd böfiztetés közben visszabukjátok ránk a felét, de ez így tökéletes, így csodaszép és pont így szeretjük!!!

Jaj, és a kedvencemet még nem is meséltem!! Hihetetlen gyorsan eltanultátok, hogy kell férfiasan böfizni, fingani és hangosan kakilni, mert lefekvéskor legalább fél órán át ennek a 3-nak a keverékére altatjátok el a szüleiteket. Zene füleinknek:D:D:D IMÁDJUK!!!!!!!!!!!!!