Trikrek élete :):):)

Trikrek élete :):):)

Már csak 100 nap...

2016. november 22. - KoHoHeni

100nap.jpg

...és lesz egy nagyon fontos randevúnk! Nem ígérem, hogy a legjobban fogok kinézni és azt sem, hogy nem fogok bőgni, de végre megismerhetünk Titeket a hasamon kívül is!:))

Persze ez csak a hivatalos számítás, nyilván tudjuk, hogy a valóságban minden máshogy van, de igazából csak rajtatok múlik, hogy van-e még 100 napunk a nagy találkozásig:D Én kitartok, bár nagyjából úgy nézek ki és úgy megyek, mint egy nagyhasú betojt pingvin:))) De az időmből kitelik jobbra-balra gurulgatni veletek, tehát igazán ráértek még bent növekedni:)) Majd hívunk egy darut a végére, ha mozogni szeretnék, de ezzel ne foglalkozzatok:)))

Tegnap túl estünk az újabb cukorterhelésen és egyéb vizsgálatokon ami a 26. hét kapujában kötelező:) Hát nem mondom, hogy ismételten nem vágott tacsra, de sokkal jobban viseltük, mint az előzőt. Egyrészt bennem maradt az a szutyok lötty (igaz kicsit csaltam a cél érdekében, de ezt nem mondjuk el senkinek:D ), másrészt pedig a vizsgálatot követő kb 12 órányi alvás után mára kihevertük:) Haladunk!

Jaj, imádom, hogy már mindenki a hasamhoz közeledik és széjjel simizik:))) Egyébként nem is értem azokat a nőket, akiket ez zavar, hiszen olyan jó. És nem csak azért mert a hasam simogatásával engem is lekenyereznek, hanem olyan emberek lépnek be ezáltal az "intim szférámba", akik szinte még soha. És furcsa érezni, hogy ilyenkor mit is érzünk:D. Egyrészt én inkább azt veszem észre, hogy inkább tartanak tőle(m), hogy ennyire közel kerüljenek hozzá(m), de amikor megkérdezik és persze megengedem, akkor olyan pozitívan csalódok. Szerintem ezek az érintések rengeteg dolgot elárulnak. Úgy látszik a babák közel hoznak az emberekhez:D Furcsa, de ez családon belül is így van. Ha belegondol bárki, akkor a sima "köszönő puszin" kívül mikor érintjük meg a másikat (nyilván nem a társunkra gondolok:) )?. Szerintem a válasz kb. a SOHA. Na úgyhogy én inkább élvezem ezt az egészet, hisz nem nagyon lesz több ilyen. Akinek pedig nem érdekel a közelsége, arra pedig ott van a hihetetlenül paraszt tekintetem és eszébe se jut megérinteni a pocakomon át a gyerekeim...:D:D:D

Ha már az érintésnél tartok, akkor kicsi Bence! Egyik este örömkönnyeket csaltál az apukád szemébe:) Szerintem éppen valamelyik atletikai bajnokságra készültél fel, mert amit leműveltél bent azt az arcomra írva nagyjából a keresztbe állt szemeim modellezték. És az egyik bajnok mozdulatod alkalmával szerintem ki akartál jönni a hasamon keresztül és elkezdted kitolni magad. Éreztem én, hogy valami történni fog, ezért mondtam is az apukádnak, hogy most tegye oda a kezét... Te pedig csak toltad és toltad magad oly annyira, hogy nem csak azt éreztük, hogy van ott valaki... hanem a komplett tested. Aztán pár másodperc után rájöttél, hogy nem erre van a kijárat... és inkább megtámadtátok egymást Patrikkal, de ezt legalább már bentebb tettétek:)))

A bejegyzés trackback címe:

https://harompocaklako.blog.hu/api/trackback/id/tr6511989206

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása