2 héttel ezelőtti bejegyzésemben éppen azt fejtettem ki totál depressziós hangulatomban, hogy mennyire megterhelő azzal a tudattal élni, hogy azt hiszed nincs az egyik gyerekednek gyomra. Az, hogy miről jutottak erre a megállapításra azok akik jutottak inkább nem is részletezem most, a lényeg:
Ma megismételték a vizsgálatot és az eltűnt gyomor már akkor megvolt amikor még a fejem az ágyhoz sem ért....:)))) Szóval teljes létszám, mindenkinek minden szerve tökéletes és ahogy a főorvos úr fogalmazott: "3 makk egészséges fiú":D
A délutánom pedig a nőgyógyásznál telt és a doktor úr szavait is idézném: "annyira tökéletesek a számok és olyan szépen fejlődnek egyszerre, hogy ha akarnánk se tudnánk jobb eredményeket produkálni" :))))
És még egy kis szösszenet az én állapotomról: minden a lehető legnagyobb rendben van:)))
Fánk imádattal küzdünk. Fánkot fánkkal éjjel-nappal. Lehet csokis, lehet lekváros, lehet natúr (csak azért, hogy tudjam mellé kanalazni a nutellát:D ), lehet szögletes, kocka, lyukas, töltött, kicsi, mégkisebb, óriási, BÁRMILYEN csak FÁNK LEGYEN!!!! :D:D
Megkérdezte ma a doktor úr, hogy hogy állunk a kilókkal??? Hát honnan tudjam én azt, megmondtam már, hogy nem élek egy fedél alatt a közellenséggel mérleggel!! De ennyi fánk és nutella után tudni sem akarom:D:D Aztán a férjemmel jól meg is konzultálták, hogy ha tudnám is letagadnám... Nyilván, nőből vagyok aki imádja a FÁNKOT :D:D:D:D
Növekvő pocak és a hétköznapok... Az ajtókat már megszoktuk, már azért 10-ből csak 1-szer jön nekünk, de vannak egyéb nehézségek:D Pl. amikor a régen maximum fél órás lábgyanta minimum 3 napot és 6 órát vesz igénybe! 3 nap mire rákészülök lelkileg, hogy csak csinálni kellene... de az teljes 3 nap mert gyötör a lelkiismeret, hogy csak csinálni kéne de mééég egy napot, majd hoolnap.... majd mikor eljön az idő, akkor 6 óra a kivitelezés. 1 csík, 1 hajolás, 15 perc levegő pótlás és pihenés. Katasztrófa:D:D
És befejezésül egy családi párbeszéd :
Én: Simized a hátam??
Ő: Nem.
Én: ??? Mi az, hogy nem?
Ő: Nincs kedvem.
Én: ????? Mi az, hogy nincs kedved???
Ő: Mondom, hogy nem, mert nincs kedvem.
Én: Naaaaaaaaa légyssziiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ő: Nem.
Én: JÓ, AKKOR HA NEM SIMIZED A HÁTAM, AKKOR MOST AZONNAL HISZTIROHAMOT FOGOK KAPNI!!!!!!!!!!!!!
....és én ezt olyan szinten így is éreztem és komolyan gondoltam, hogy szegény férjemnek más választási lehetőséget nem hagyva engedett az elszabadult hormonok adta fenyegetésnek.... és szent a béke...:))))))
