Trikrek élete :):):)

Trikrek élete :):):)

Ma elmarad a pozitivitás.

2016. október 04. - KoHoHeni

Borongús az idő, borongús a kedvem is.

Minden hétvégén kezdődött... Anyukám töltött káposztát csinált és valami hihetetlen jól esett. Benyomtam vagy 3 gombócot, friss kenyérrel, rengeteg tejföllel (ebbe még bele se mertem gondolni, hogy ha a család tejföl fogyasztásába - ami nem gyenge - becsatlakozik még 3 fiú és csak félig lesznek akkora tejfölevők, mint mi, akkor áttervezem az életünket és tejfölgyár mellé költözünk:) ). Ezt követte a szülinapi narancsos-csokis tortám. És mindezt a végén.... le se írom. Lehet a mennyiség miatt, lehet a füstös ízek miatt (azt sose bírja Aprajafalva), de most egy időre megutáltam a töltött káposztát.

Másnap mivel nem bírtam megenni az előző napi maradék ebédet, így a pizza mellett tettem le a voksom. Hát, az se lesz az elkövetkezendő időszakban többet a kedvencem, mert a gyomromban csak azért fordult meg, hogy érezzem kicsit az ízét.

Aztán ott van az a fránya tükör. Cuki-cuki a hasam meg persze nagyon aranyos is, minden bizonnyal, csak nem akkor amikor lelkileg K.O. van. Amikor 1 év kemény "diéta" után belefogyok A farmerba, A kedvenc hófehér szoknyámba, ABBA a tökéletesen álló ruhába amiről évek óta álmodozol és akkor eljön az idő, hogy SEMMI nem ér rajtad össze. Állsz a tükör előtt bambán és próbálod megtalálni a szépséget magadban, de nem megy. A szemem körül a sok hányás miatt a hajszálerek elpattantak, így 3 nap alvás vagy 1 cm vastag alapozó az, amivel tenni lehet(ne) ellene. Na de miért is tegyek, hiszen az életem a wc-ágy-fürdőszoba körül élem vagy az orvosnál ahol nálam sokkal jobban megviselt kismamák ülnek.

Azt hiszem a lelki állapotomon most egy kiadós shopping segítene. Egy új ruha. Egy új cipő. Egy új táska... Vagy mondjuk, hogy befújhassam magam a Dolce Gabanna parfümömmel úgy, hogy azt elviseljem, sőt ne én, hanem az emberek érezzék... Vagy hogy nyújtózkodhassak egyet! Vaaagy hogy úgy tüsszenthessek, hogy nem kell összehúznom magam. De egy kiadós alvás sem lenne rossz. Amikor nem 2 órás szenvedés előzi meg az álomba szenderülésem, meg szúr, ég, fáj, nem jó jobbra, nem jó balra, nem jó hátradőlve, nem jó felállva az ágyból. SEMMI NEM JÓ!!!

De maradjunk a realitás talaján. Ha most kifognék egy aranyhalat csak egy kivánságom lenne: Hadd ne érezzem minden áldott reggel és este a terhesvitamin gusztustalan alga ízét amit állandóan fel kell böfögnöm........

Tudom, ez most egy elég siralmas bejegyzés, de mit szépítsek rajta? Próbálok pozitív lenni, de ez is én vagyok, most éppen a másik irányba borultak a hormonok. Azt hiszem, rájöttem arra is, hogy egy kapcsolat első nagy megpróbáltatása ez. Hiába mondják sokan, hogy lakva ismerik meg az embert és akkor aztán MINDEN kiderül. A nagy túrót. Ezek után azt mondom, hogy egy 3-as ikres terhesség után ismeri meg egymást igazán a másik. Amikor képtelen vagy kontrollálni magad, de a férjed még ahhoz is kedves és aranyos képet vág amikor már szíved szerint baltával ütnéd a saját fejed, hogy hogy viselkedhetsz így. De ő még mindig csak tűr és tűr és tűr. És képes meglátni a szemed körül kialakult piros pöttyökben is a szépet, és minden este amikor odabújik Aprajafalvához, hogy elmondja nekik, mennyire szereti őket, akkor megjegyzi, hogy mennyire imádja a pocakom. És persze tűr a család is, hisz képes vagyok bárkit 3 mp alatt halálra bántani, de csak legyintenek és viccesre veszik. Én pedig csak később kapcsolok, hogy hát ezt lehet nem kellett volna mondanom. Vagy legalábbis nem így. De már mindegy... És ennek az egész körforgásnak most még nem látom a végét. De talán nem is kell.

Ahogy sokan mondják nekem: "ezt ""csak"" túl kell élni".. Ezt és a hátralévő 5 évet legalább..:)

Persze amúgy nyilván még mindig, mindezek ellenére is hihetetlenül boldog vagyok, hogy egy ekkora csoda történik velem/ünk. És semmi pénzért nem cserélném el a helyzetemet senkivel.

Szóval megyek inkább és az esőcseppekből megpróbálok kinyerni valami szépet és jót (mondjuk egy új ruhát..:D ) és most még ezt se tartom lehetetlennek.. mert amire képes vagyok mostanában az már a természetfeletti dolgokat súrolja. Az esőcseppből új ruha vétel se lesz meglepő.:))

A bejegyzés trackback címe:

https://harompocaklako.blog.hu/api/trackback/id/tr2211765403

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása